HARANGLÁB
KARÁCSONYI KÖRLEVÉL 2009.
„Menjünk el egészen Betlehemig, és nézzük meg: hogyan történt mindaz, amiről üzent nekünk az Úr.” (Lukács 2, 15/b.)
Szeretett Testvéreim az Úrban! Isten kegyelme szerint újra advent időszakába léptünk. Tele van a szívünk a készülődés izgalmával. Lassan elérkezik karácsony ünnepe. Ez alkalomból az angyal szavaival köszöntelek mindnyájatokat: ”Ne féljetek! Örüljetek! Született ma néktek a Megváltó, Aki az Úr Krisztus a Dávid városában.” Nekünk ez az ünnep ne csupán a ragyogást jelentse, hanem tekintsünk a legnagyobbra, arra, akiről János evangélista olyan titokzatosan fogalmazott: „Az Ige testté lett, és lakozott miközöttünk, és láttuk az Ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét, aki teljes volt kegyelemmel és igazsággal.”
Ennek az örömhírnek voltak részesei a pásztorok, odakint a nyájak mellett. Ők hallották a kijelentést és nem tétováztak, elindultak, hogy lássák, amit az angyal mondott. Ők akkor még nem tudták mit jelent valójában a Megváltó születése. De hogy ennek az örömteli eseménynek bizonyságtevőivé lettek, ez azt jelzi, hogy megsejtettek valamit a nagy titokból. Sokan ünnepelnek ma úgy, hogy már semmit sem tudnak karácsony titkából. A karácsony nem pusztán szabadnap, a pihenés ideje, a családi események kavalkádja, a vendégek fogadása. Több ennél: karácsony az ígéret beteljesedésének napja, karácsony a szabadulás hajnala. Ahhoz, hogy ezt megértsük vissza, kell menni Betlehemig, hogy hitben mi is újra lássuk és értsük, mit tett Isten velünk és értünk.
Egyedül Jézusban érthetjük meg azt a titkot is, amire születése figyelmeztet: Isten nem perel örökké, nem haragszik vég nélkül. Látta, látja a mi utunkat, mégis hozzánk jön, hogy meggyógyítson és vezessen minket. Nem arra vár, hogy mi induljunk el, hogy magunktól jussunk belátásra és bűnbánatra, hanem Ő jön közénk, és hirdeti kegyelme idejét. Egyedül Betlehemben, Jézus megszületésében ismerhetjük fel, hogy itt nem vallásos érzésekről, nem szeretettől túlcsorduló szívek ellágyulásáról van szó, hanem arról, hogy Jézusban Isten maga lép hozzánk. Kézen fog minket és meg akar gyógyítani, mert látja gyógyíthatatlanságunkat és elveszett voltunkat. Látod-e karácsony idején ezt a kezet, s ha igen, akkor megragadod-e? Ragadd meg, amíg nem késő, amíg tart a kegyelmi idő. Egyedül Isten képes minket Jézus által életünk szakadékaiból kimenteni és kézen fogva vezetni. Karácsonykor felkínálja neked is, élj a lehetőséggel!
Ő mindig többet ad, mint amennyit mi tőle kérünk, vagy várunk. Békességet, gyógyulást ad. Ő maga akarja megteremteni bennünk a hálaadást. Karácsonyt ünneplünk, szeretettel van tele a szívünk. Örülünk egymásnak, de örömünk akkor lesz teljes, ha szívünkben eljutunk Betlehemig, a jászolbölcsőig és hálaadásunk hangján köszönjük meg Istennek a legnagyobb ajándékát, a betlehemi gyermeket: Jézus Krisztust.
Kívánom, hogy lelkünkben is legyen teljes az ünnep Krisztussal. A gyülekezettel együtt dicsérjük őt az angyalok szavával: „Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek, és e földön békesség, és az emberekhez jó akarat!”
Isten áldását kívánva és kérve minden Testvérem életére és Családjára, kívánok áldott karácsonyt és Istentől megáldott békességes Új Évet!
Zsurk, 2009. advent 4. hetében. Testvéri szeretettel:
Sebők János
Karácsony csodája
A karácsony éj varázslatát valószínűleg mindnyájan ismerjük. Bár napjainkra az ajándékozás rendkívül fontos momentuma lett az ünnepnek, mégis a karácsony éj misztikuma, csodája nem múlt el. Ez az ünnep, melynek valódi tartalma a legelevenebben él ma is. Karácsony este minden elcsendesedik, a közlekedés leáll, és ha olyan szerencsénk van, hogy hó is esett, a csend még teljesebb. Míg advent a reményteli várakozás ideje, a Szenteste maga a megvalósult és beteljesedett csoda, a Megváltó születésének napja. A képzőművészetben, a zenében talán a legtöbbször feldolgozott téma.
Karácsonyfa állítás
A karácsonyfa előzménye a pogány hagyományokban a termőág, zöldág házba vitele, illetve a ház és a ház környékének örökzöld ágakkal díszítése. A szokást ismerték a kelták, náluk a fagyöngy, a magyal és egyéb örökzöldek játszották a főszerepet. Magyarországon a zöldág általában rozmaring ágacska, nyárfa vagy kökénybokor ága. A gerendára függesztették fel, aranyozott dióval, piros almával, mézesbábbal, szalmafigurákkal díszítették. A diónak rontást űző erőt tulajdonítottak, a gyümölcs a bőség, egészség jelképe, a szalma pedig a betlehemi jászolra emlékeztet. A karácsonyi ág később fejlődött kis fácskává, amit szintén a házba vittek, és különféle módon díszítettek. Feljegyzések szerint az első hagyományosnak mondható karácsonyfát freiburgi pékinasok állították a város kórházában a XV. században. Átvitt jelentése a hagyományosan pirossal ékesített fenyőnek az életfa, a természet évről-évre megújulása, körforgása. A fán látható girland (vagy boa!) a paradicsomi rosszra csábító kígyót jelképezi, az alma a tudás fájáról szakasztott gyümölcsre emlékeztet (ennek mintájára alakultak ki később a piros, arannyal díszített üveggömbök), a gyertyák pedig a fény, a nap, keresztény felfogás szerint Jézus szimbólumai.
A manapság megszokott díszes, üveggömbökkel, szaloncukorral felállított fa német protestáns hatásra terjedt el bécsi közvetítéssel, kezdetben az arisztokrácia és a városi polgárság körében. A feljegyzések szerint először Brunswick Teréz martonvásári grófnő állított karácsonyfát. magyar paraszti életben a mai értelemben vett karácsonyfa állítás szokása, házilag főzött szaloncukorral, a fa alá helyezett betlehemmel csak a XX. században terjedt el. A szegény paraszti családokban a II. világháború végéig megmaradt a zöldág állítás szokása, sőt volt ahol a jó szaporulat reményében az istállóba is vittek belőle. A karácsonyfát hagyományosan Vízkeresztkor (január 6.) bontják le.
2009. ESZTENDŐ ANYAKÖNYVI ADATAI
Négy pár kérte Isten áldását közös életükre:
2009. január 17. Nagy Attila és Pokol Lívia
2009. július 18. Mónus Tibor és Mónus Éva
2009. augusztus 15. Bányai János és Varga Tünde
2009. augusztus 15. Fodor István és Varga Tünde
A keresztség sákramentumában részesült:
Pócsik Tivadar és Vincze Andrea leánya: Fanni
Kállai József és Papp Erzsébet leánya: Zsuzsa /felnőtt keresztség/
Vass István és Tóth Erika leánya: Boglárka
Nagy Attila és Pokol Lívia leánya: Zsófia
Gyülekezetünkben elhunytak és eltemetettek:
1. Kutasi László 70 évet élt testvérünk.
2. Kiss András 76 évet élt testvérünk.
3. Boros Béláné – Here Gizella - 52 évet élt testvérünk.
4. Balázs Ferenc 84 évet élt testvérünk.
5. Lakatos László 53 évet élt testvérünk.
6. Varga Balázsné – Huszár Ida - 90 évet élt testvérünk.
7. Cservenyák Sándor 46 évet élt testvérünk.
8. Begella József 53 élt testvérünk.
9. Dallos István 59 évet élt testvérünk.
10. Kovács Józsefné – Toma Jolán - 87 évet élt testvérünk.
Istentiszteletek rendje
Bűnbánati alkalmak: Hétfő du. 1700ó.
Kedd du. 1700ó.
Szerda du. 1700ó.
December 24-én: Szenteste: 1630 órakor a gyermekek ünnepi
műsora
I. nap délelőtt: 1030 ó. Istentisztelet, úrvacsora
Délután: 1430 ó. Istentisztelet (Gonda Viktor leg.)
Délután: 1530 ó. Házi istentisztelet /Szilágyi József
testvérünknél/
II. nap délelőtt: 1030 ó. Istentisztelet, úrvacsora (legátus)
Délután: 1430 ó. Istentisztelet ( legátus)
December 27-én: Vasárnap délelőtt 1030 ó.
délután 1430 ó.
December 31-én: Csütörtök délután 1700 órakor óévi istentisztelet
2010. január 1-én: Péntek Újévi Istentisztelet
Délelőtt 1030 ó.
AJÁNLOM AZ OLDALT
