HARANGLÁB
HÚSVÉTI KÖRLEVÉL 2009.
Szeretett Testvérek az Úrban!
Áldott húsvétot, s a feltámadott Úrral való élő közösséget kívánok minden Testvéremnek, minden Családnak! Ezekben a napokban Jézus Krisztus feltámadását ünnepli az egész keresztyén világ. Hangzik az örömhír a múlandóság alá vetett ember számára: Jézus feltámadott! Ezzel a tudattal vallhatjuk az apostol szavait: „Elnyeletett a halál diadalra. Halál! Hol a te fullánkod? Pokol! Hol a te diadalmad?” Legyőzetett a halál Jézus által, ezt az örömhírt hirdeti nekünk az üres sír.
Az a húsvéti sír immáron közel két évezrede nem őrzi a halott Jézus holttestét. Gyülekezeteinkben pedig hívők és tanítványok szíve még mindig halott Jézust őrizget. Mert halott az a Jézus, akiről jó és kedves dolog emlékezni, akinek csodáit, tetteit, tanítását örömmel emlegetjük, de akire nem merjük rábízni életünket. Halott az a Jézus, akiről azt gondoljuk, hogy szüksége van a mi kegyeletes hódolatunkra, rászorul beszédünk, imádságunk, dicséretünk, vagy akármilyen anyagi áldozatunk halotti kenetére, akinek mindenképpen mi akarunk valamit adni, de nem tartjuk Őt annak, akinek kezében minden hatalom ott van, aki győzött a halálon, aki vitathatatlanul Úr mindenek felett, a mi életünk felett is. Halott Krisztusunk van, ha azt gondoljuk róla, hogy őt megkötözheti és fogva tarthatja bármiféle erő, hatalom, sírkamra, történelmi fordulat, emberi eszme, indulat vagy bűn, hogy őt megölheti és megsemmisítheti, akaratát keresztezheti bármiféle emberi. Halott Jézusunk van, ha bármilyen meggondolásból nem merünk rá teljes bizonyossággal számítani. Halott az a Jézus, akiről beszélünk, de nem követjük őt. Bizony, ez a „második sír” nehezebben nyílik. Pedig halott Jézusra nincs szükségünk. Rajtunk csak a feltámadott, a halált is meggyőző Úr segíthet. Húsvét a Vele való találkozás ünnepe.
Húsvét a feltámadás örömünnepe. Krisztus feltámadt! Ezt hirdeti a húsvéti üres sír, és azóta is az egyház ünnepi liturgiájában újra és újra megszólaló örömüzenet. Erről tesz bizonyságot a húsvéti igehirdetés. A megfeszített és feltámadott Krisztust prédikáljuk húsvét ünnepén, de minden más vasárnapon is, hiszen minden vasárnap, "a hét első napja", Jézus feltámadásának eseményére emlékeztet minket. Egyszer Jézus üres sírjánál élték át asszonyok és tanítványok a feltámadás csodáját, majd a Krisztussal való találkozás pillanataiban és óráiban a Feltámadottal való együttlét örömét. Krisztus saját megkínzott, a keresztfán halálra adott, de újra életre kelt testében adta hírül: van feltámadás!
Áldott Húsvétot kívánok!
Zsurk, 2009. Húsvét
Sebők János
Lelkész
Húsvéti szokások, hagyományok:
A feltámadás napja húsvétvasárnap. Sok országban szokás e napon a napfelkeltét egy magas hegy tetején várni. Ehhez több hiedelem kapcsolódik - egyik szerint a felkelő nap Krisztus feltámadásának bizonyítéka, a másik szerint aki jól figyel, megláthatja benne a Krisztust jelképező bárányt a zászlóval.
A húsvéti tojás ajándékozása sok országban e napon történik, nálunk a hétfői locsoláshoz tartozik. A hagyományos sonkát már szombat este, a böjt lezárásával megkezdik. Vasárnap a sonka mellé tojást, tormát fogyasztanak. E nap ünnepi étele a bárány.
Húsvét másnapján német területeken, nálunk pedig Kecskemét környékén szokás volt az Emmausz -járás. Annak emlékére, hogy Jézus a tanítványokkal az Emmauszba vezetô úton találkozott, kimentek a város határán álló kápolnához és vidám mulatságot ültek. E nap Európa-szerte a játék, a vidámság napja. Magyarország egyes vidékein e napot vízbevető hétfőnek is hívják, mert e nap a locsolás napja. A lányokat régen kivonszolták a kúthoz, s vödör vízzel leöntötték, vagy a patakhoz vitték, s megfürdették. A locsolás, az ősi termékenységvarázsló és megtisztuló rítusban gyökerezik. A víz tisztító ereje a kereszténységnél a kereszteléshez kapcsolódik. A mondai magyarázat szerint Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadást felfedező, ujjongó asszonyokat, így akarták elhallgattatni őket. A locsolás ma is elterjedt szokás, kissé szelídebb formában, hiszen gyakran csak kölnivízzel locsolnak a fiúk, férfiak. A húsvéti népszokások sorát egy fehérvasárnapi szokás zárja. A lányok komatálat készítenek, elküldik egymásnak. A kosárba, tálra húsvéti tojás, kalács, ital kerül. Ezzel a lányok örök barátságot kötnek, s ettől kezdve komának szólítják és magázzák egymást egész életükben.
Női munkákat tiltó nap volt, nem szabadott seperni, főzni és mosni sem. Az állatokat sem fogták be ezen a napon. Bizonyos vidékeken szokás a vasárnapi napfelkeltét valamely magaslaton nézni, hiszen a felkelő nap is a feltámadás szimbóluma.
Csak egy út
Lehet, hogy fáradt vagy, terhed is nehéz,
Hosszúnak látod most, míg oda nem érsz.
Nehogy meghátráljál itt a félúton,
Csak tartsál ki végig kedves barátom.
Öröm és boldogság lesz ennek a vége,
Csak ez az út megy fel a csillagos égbe.
Öröm lesz ott mindig, soha nem fáradunk,
Jézus Krisztus adja, Őrá számíthatunk.
Kettőezer évvel ezelőtt régen
Megtörte az utat néked és nékem.
Kereszt halálával bebizonyította,
Hogy mennyire szeret, - éltét értünk adta.
Nincs már mitől félni, nincsen akadály,
Csak hinni kell Benne, elfogadtad már?
Kövessük Őt önként, mindent félre téve,
Csak így juthatunk az örök üdvösségre!
Ingyen kegyelem
Nézz fel ember egyszer vággyal Golgotára!
Durván ácsolt három kínos keresztfára.
Az egyiken átok, a másikon áldás,
harmadikon eljött néked a megváltás!
Hittel, alázattal közeledj feléje!
Szívedbe költözik az öröm és béke.
Az Úr Jézus vére bűneid lemosta.
Helyetted kínhalált halt az Isten Fia!
A tiszta és szent, a bűntelen és áldott
Egyszer s mindenkorra neked megbocsátott.
Higgy s mindent lehet, ne csüggedj, ne lankadj,
az elkezdett úton Benne bízva haladj!
Ha befogadod Őt szívednek trónjára,
nem hallgatsz már többé a sátán szavára,
boldogság, békesség tölti meg szívedet,
Rábízhatod akkor egész életedet!
Jézus hív szelíden minden bűnös lelket,
jer hát te is Hozzá, megbocsátja vétked!
Siess hát dönteni az Úr Jézus mellett,
hogy bizton elnyerjed az ingyen kegyelmet!
ISTENTISZTELETI RENDTARTÁS HÚSVÉT ÜNNEPÉN
Bűnbánati hét: Szerda – Szombat 1800 órakor
Nagypénteken: Délelőtt 1030 órakor
Este 1800 órakor
Húsvét vasárnap: Délelőtt 1030 órakor /úrvacsora/
Délután 1430 órakor (Csikai Attila legátus)
Húsvét hétfőn: Délelőtt 1030 órakor /úrvacsora/ (Csikai Attila legátus)
Délután 1430 órakor (Csikai Attila legátus)
|