HARANGLÁB
HÚSVÉTI KÖRLEVÉL 2008.
Szeretett Testvérek az Úrban!
Az Úr feltámadott! Az Ő élő testének valóságában, az anyaszentegyházban a hit számára ez megmutatkozik, és a gyülekezetekben tapasztalható. A gyülekezetekben valósul meg mindaz, amit a feltámadás ereje által cselekszik az Úr. Így volt ez az apostoli korban. Egyházunkat azzal ajándékozta meg Isten, hogy a Feltámadott életét élhetik gyülekezeteink és mindaz, aki gyülekezeteinkben keresi Őt, megtalálhatja. A gyülekezet közösségében újra átélhetjük a csodát, találkozást a feltámadott Krisztussal és az úrvacsora jegyei által a bűnbocsánat bizonyosságát.
Mit is jelent számunkra a húsvét? Ünnepi szokások gyakorlását, kirándulást a természetben, pihenést a rohanó napok munkáiból vagy közösséget Krisztussal. Hogyan is látszottak a húsvéti események az emberi oldalról? Minden úgy történt, ahogy Jézus előre megmondta: „…az embernek Fia elárultatik, hogy megfeszítessék.” (Mt 26, 2) Igen ám, de ez úgy következett be, hogy „… megragadván, gonosz kezeikkel keresztfára feszíve megöltétek…” (Acta 2, 22) Ez a hitismeret azt jelenti, hogy „Ő megsebesíttetett bűneinkért, megrontatott a mi vétkeinkért…” (Ézs 53, 5) Isten szembesít bennünket a kereszttel és megismerteti az óemberünket, azt, hogy „természet szerint hajlandók vagyunk Isten és a felebarátunk gyűlölésére.” Az üdvözítés útján a keresztfa az ítéletünk fája. A bűnös ember félelmének forrása.
Nem azért azonban, hogy elvesszünk! Ez a feltámadásban lesz nyilvánvalóvá. Mindenekelőtt abban a kegyelmes szóban, hogy „Ti ne féljetek!” Ez itt világosan azt jelenti, hogy az Úr magyarázata a keresztfára nézve ez: „… Istennek elvégzett tanácsából és rendeléséből adatott halálra.” Jelenti azt is, hogy „az Ő sebeivel gyógyulánk meg.”
Így jelenik meg a félelem mellett a nagy öröm az emberi szívekben. Így, hogy az Isten szeret. Ezzel a feltámadási eseményben a hangsúly a bűnös ember iránti kegyelmen marad, és nem tevődik át az ítéletre. Ezt erősíti meg Jézus a magatartásával is. Nem az elleneit kényszeríti térdre, hanem a benne hivőkkel létesít kapcsolatot azzal, hogy megragadhatják Őt. A kegyelemre utaltak iránti szeretetét és gyengédségét mutatja meg.
Nekünk is kijelentetik ez a kegyelem húsvét ünnepén. Legyünk részesei a vele való találkozásnak, s a nagypéntek sötétségén keresztül lássuk meg a hajnal fényét, a világosság Urát, a feltámadott Jézus Krisztust. Ámen
Áldott Húsvétot kívánok!
Zsurk, 2008. március 12.
Sebők János
Lelkész
FELTÁMADÁS
A hét első napján hajnalban "nagy földindulás támadt, mert az Úr angyala leszállt a mennyből, és odalépve elhengerítette a követ a sír szájáról. ...Tekintete olyan volt, mint a villámlás és ruhája fehér, mint a hó. Az őrizők félelmükben megrettentek és halálra sápadtak. ...Az őrségből néhányan bementek a városba, és jelentették a főpapoknak mindazt, ami történt. Azok összegyűltek a vénekkel együtt, tanácsot tartottak, és pénzt adtak a katonáknak, hogy azt mondják: az ő tanítványai éjjel odajöttek és ellopták, amikor mi elaludtunk. Azok pedig elvették a pénzt, és azt tették, amit kértek tőlük." (Mt. 28:2-4, 11-15)
Az asszonyok hajnalban indultak más-más irányból, hogy uruk testét megkenjék. Mária Magdaléna érkezett elsőnek. Látta, hogy a sír üres. Elsietett a tanítványokhoz, hogy közölje velük azt, amit látott. Közben megérkezett a többi asszony is. "Bementek a sírboltba, egy ifjút láttak ülni jobbfelől, fehér ruhába öltözve és megijedtek. Ő ezt mondta nékik:
- Ne féljetek! Ha a názáreti Jézust keresitek, akit keresztre feszítettek, nincs itt, feltámadt! Íme, itt a hely, ahova helyezték. De menjetek el, mondjátok meg tanítványainak és Péternek, hogy előttük megy Galileába" (Mk. 16:6-7). Egy másik angyal is megjelent előttük (Lk. 24:5-7), és megerősítette az előbbieket. Az asszonyok elsiettek, hogy hírt vigyenek a tanítványoknak. Ezalatt Péter és János, Mária Magdaléna szavaira a sírhoz futottak, és saját szemükkel győződtek meg az elmondottakról. Jézus testének a helyén lepedők és egy kendő volt összehajtva. "És a keszkenő, amely az ő fején volt, nem volt együtt a lepedőkkel, hanem külön összegöngyölítve egy helyen" (Jn. 20:7). "Az Üdvözítő keze volt az, mely a lepedők mindegyikét összehajtogatta, és helyére tette. Jézus szemében, aki a csillagokat éppúgy vezérli, mint a parányi atomokat, semmi sincs, ami nem fontos. Rendet és tökéletességet láthatunk minden munkájában." A kép hátterében balra a keresztről való levételt, jobbról a halott Krisztus megkenésére érkező asszonyokat figyelhetjük meg. A középtérben a feltámadt Megváltót láthatjuk, aki úrrá lett a halál felett. A sírt őrző katonák némelyike még alszik, mások riadt döbbenettel eszmélnek a csodára.
És fölzúgnak a hamuszín egek,
hajnalfele a ravensbrücki fák.
És megérzik a fényt a gyökerek.
És szél támad. És fölzeng a világ.
Mert megölhették hitvány zsoldosok,
és megszűnhetett dobogni szíve -
Harmadnapra legyőzte a halált. * És harmadnapra feltámadt.
Et resurrexit tertia die. * (Pilinszky János: Harmadnapon)
Bódás János Szénási Sándor
A Kereszt Húsvéti üdvözlet
Az a Kereszt, az a Kereszt Nagy meglepetve állt Tamás középen:
megragadott, el nem ereszt. Íme, előtte a Feltámadott!
Rátapadok, nem eresztem, Rubin színekben fénylő öt sebében
mint mágneshez a vas-szem. Győzelmes és hódító vágy ragyog.
Már nem a Golgotha felett: A szégyen és öröm szép fénye lobban
szívemben áll az a Kereszt. Tamásnak arcán, és szívébe benn
Bűnbánat könnyében ázik Ezer szent vágy e vallomásba dobban:
s jó békességet virágzik. „Hiszek Tebenned, Uram, Istenem!”
De a Kereszt kősziklám is, Testvéreim, azt kívánom most Tenéked:
Megrendülhet a világ is, Ha hitre vágysz, ha bűn, ha bánat éget,
nékem biztos menedékem, Ha nem fogad szót szív és elme sem-
a szél sem ér rejtekében.
Óh, tudj lehullni Jézusunk elébe,
Hullámait bárhogy hányja S ragyogva égő, drága öt sebébe
az élet nagy óceánja, Belétekint’ni hosszan, győztesen.
átfogom, s fönntart a Kereszt
a véres, vad tajték felett.
Egyszer felrepül, - kitárva
két ágát: ez lesz a szárnya!
S rajta majd égbe szállok én,
mint egy új Illés-szekerén.
Ady Endre
A szép Húsvét
Odúkat és kriptákat pattant Óh, Tavasz, Óh, Húsvét,
S bús árkokig leér a szava: Emberek ősi biztatója,
Ilyen a Húsvét szent tavasza Csak azt szórd szét köztünk:
S ilyen marad. Állandó a tavaszi óra
S ilyen marad.
Miért tudjon Ő az embervérről,
Mikor künn, a Tavaszban, Krisztus támad és eszmél,
Minden csoda csodát csinál Odúkat és kriptákat pattant.
S minden drága fizetség megtérül? Van-e gyönyörűbb ennél?
ISTENTISZTELETI RENDTARTÁS HÚSVÉT ÜNNEPÉN
Bűnbánati hét: Szerda – Szombat 1700 órakor
Nagypénteken: Délelőtt 1030 órakor a templomban
Este 1700 órakor
Húsvét vasárnap: Délelőtt 1030 órakor /úrvacsora/
Délután 1600 órakor (Farkas Zsuzsa legátus)
Húsvét hétfőn: Délelőtt 1030 órakor /úrvacsora/ (Farkas Zsuzsa legátus)
Délután 1430 órakor (Farkas Zsuzsa legátus)
|